Ismerje meg Erdélyt
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével. A honfoglalástól Erdély a magyar állam része lett. A 16. században, az ország három részre szakadása után török függésben létrejött a korlátozott államisággal rendelkező Erdélyi Fejedelemség, de ez nem jelentette a kapcsolatok megszakadását Magyarországgal csakúgy, mint ahogy később a Habsburg-fennhatóság sem. A gazdasági és kulturális szálak végig összefűzték a területeket, a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség újraegyesítésének törekvései tovább éltek. 1848-ban az erdélyi országgyűlés kimondta az uniót Magyarországgal, bár a nem magyar nemzetiségek jelentős részének ellenkezése dacára, de a két ország politikai egységének történeti tudata és a társadalmi haladás jegyében. A kiegyezés után Erdély az Osztrák–Magyar Monarchia keretében Magyarországhoz tartozott, majd Trianon elszakította az országrészt és az 1918-tól Romániához került. 1940-ben Észak-Erdélyt Magyarország kapta meg a második bécsi döntésben, majd a második világháború után ez a rész is visszakerült Romániához.
Az 1945-ben hatalomra került új vezetés a kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. Nagy arányban vettek részt magyarok a kommunista pártban is, ahol a korábbi mellőzöttség után elismerték őket. A többségében magyarok által lakott területek (például Székelyföld) Sztálin közbenjárására egy darabig (1950-1960, 1968) rendelkeztek területi autonómiával, azután azonban változott a szovjet – és a román – politika, így megszüntették azt. Ceaușescu a nacionalizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. A nyolcvanas években Romániában katasztrofális volt az ellátás, drámaian alacsony az életszínvonal, az ottani állampárt minden pénzt az adósság visszafizetésére használt fel, hogy semmiben ne függjön az emberi jogokat, a demokráciát egyre hangosabban számon kérő Nyugattól.
A román nemzet figyelemelterelését a magyarok elleni durva szembefordulással próbálta meg elérni az állampárt. Több ezer magyar falut leromboltak, közösségeket vertek szét, hagyományokat pusztítottak el, de a községekben élő románokat is bekényszerítették lakni a városi betonkolosszusokba. Egyre durvább, minden társadalmi mozgást ellenőrző rendőrállam tartotta fenn a rendet, s fojtotta el a szabad beszédet.1987-ben húszezer erdélyi menekült érkezett Magyarországra, ami egyúttal a szülőföldhöz való visszatalálást is jelentette. A magyar társadalom nyitott volt a befogadásukra, segítette beilleszkedésüket. A magyar állam azonban továbbra is tabuként kezelte a romániai magyarság gondjait, szerepét a Magyar Vöröskereszt és az egyházak vették át. Az évtized végén következett csak be változás Erdélyben, Ceaușescu a falurombolást már nem tudta teljesen véghezvinni, ugyanis a 1989. december végi forradalom után Romániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok. Az 1989 decemberében kezdődött rendszerváltási időszak igen sok megpróbáltatással járt (Marosvásárhelyi etnikai konfliktus „fekete március”, bányászjárások Bukarestben). Az erdélyi magyarok politikai képviseletét és bizalmát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerezte meg, minden későbbi politikai választás alkalmával.
Bár a magyar társadalom a rendszerváltást követően sem zárkózott el határon túli honfitársaink befogadásától, a magyarság egységétől, de a baloldali pártok kitartó kampányt folytattak a kettős állampolgárság megadása ellen. Így került sor a 2004. december 5-i népszavazásra, melyen ugyan többségbe kerültek az igen szavazatok, ám azok aránya nem érte el az eredményességhez szükséges 25%-ot. A helyzet rendezésére hat évet kellett várni, a 2010-ben az országgyűlési választások után felálló második Orbán-kormány vezetésével a parlamenti képviselők elsöprő többsége mellett megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt.
Egyesületünknek ezért is célja a nemzettudat, a szolidaritás erősítése, a jó emberi kapcsolatok kialakítása, az erdélyi és a határainkon túl élő magyarság lakta területeken fennmaradt hagyományok, népszokások ápolása, bemutatása, kapcsolat tartása az ott élő közösségekkel. Ehhez kaptunk többek között segítséget Hargita Megye Tanácsától, melynek alintézményeként műkődő Visit Hargita lehetővé tette számunkra, hogy bemutathassuk mindazt, amire határainkon innen és túl büszkék lehetünk. Látogasson el Ön is honlapjukra, Youtube csatornájukra, melyeket az alábbi linkeken érhet el:
https://www.youtube.com/c/VisitHarghita
Bár a Partium egyes nézetek szerint nem a történelmi Erdély része, de területét a közfelfogás oda sorolja. Mesés szépsége pedig mindenképpen bemutatásra érdemes az egyik kedves honlapunk segítségével. Jó böngészést kívánunk!